Börcsök Máté

Atya gatya! Vagyis, hogy nagyon sok kell belőle, de most nem is ez a lényeg! Berobbant! Mint amikor megjelenik egy meteor! Szépen a végtelen pereméről elindul, hogy elérje ama helyét, ahova rendeltetett. És nem számít a távolság, mert előbb utóbb úgy is megjelenik! És megjelent! Az ég tüzesen izzott és csak úgy húzta maga után ama fénycsíkot, amivel pontosan belőtte, hogy kihez is akar jönni. A fákat megperzselte, és bumm már meg is jelent a „kráter”! Majd egy pillanattal később már nyílt is az „ajtó” és kiszólt egy hang! Megjöttem! Na, hát valami ilyesmit éreztünk, amikor és azon a napon kicsusszant a drága anyából! És csak egy piciny másodperc kellett ahhoz is, hogy bizony a hangját is megismerjük.
Ó de szép volt az-az első szólam, amit akkor hallottam, hogy az óta is őrzöm minden másodpercét eme délutánnak mi oly felejthetetlenné tette eddigi életem. Ami pedig az óta történt, hát huhh…. ! Minden másodpercet uralni akar! Egy igazi kiskirály! Csak is akkor enged egy kis pihenést, amikor egy csöppet álomra szenderül. De persze teljesen mindegy, mert az ember akkor is nézi! Mert oly drága és gyönyörű, hogy szinte elengedhetetlen. Sőt! Elengedhetetlen a szinte szó nélkül! Így hát nem is csoda, ha a napok csak úgy szaladnak mellette, hogy te jó ég! Már egy hetes! Wov, hát lehetséges ez? Hogy egy ilyen tündér mellett csak úgy repülne az a bizonyos time? Igen lehetséges! A homokórát már egyértelmű, hogy ő tartja. Így én max csak nézem, ahogy táncolnak azok a bizonyos másodpercek az ő kezébe. De mit nekünk itt az idő ura titulus. Amikor annyira édes! Így hát pokolba vele dobjuk el e régi jelzőt és éljünk neki! Éljünk az élet értelmének! Mert új életet nem csak akarni kell, hanem tartani és gondozni is!







Bejegyzés időpontja	Börcsök Máté Blogja	Budapest,Hungary

	****
2010. augusztus 5.	A nap mostanában úgy kell fel és nyugszik le, mint ahogy te kelsz fel s alszol el! Valahogy így érzem magam melletted! Olyan érzéki ez a kötelék. És felbonthatatlan is! Mintha együtt is lélegeznénk. Ez olyan láthatatlan de a szív számára nagyon is érezhető s érzékelhető szerelem. Igen! A tökéletes kifejezés. Szerelem! Mert nincs mögötte út, mi ide juttatta volna! Nincsenek folyamatok, amik megalapozták volna ezt az érzetet. Nincs tudatosság és számítás! Hogy akarom, mert akkor jobb lesz! Nem! Egészen egyszerűen van! Ezért nevezhetjük eme szóval! A Szerelem! Kaptam s érzem! Vele kelek és vele alszom el! Sőt! Még az álmaimban is érzem, hogy ott van mellettem! Mert édesebb minden mióta megérkezett! A fiam s a fiúnk! Érezhető is az új érzések születés! Szinte azonnal! Ahogy megfoghattam, ahogy odaadták, s ahogy kijöhetsz vele a korházból, már úgy történik minden, hogy érzed egy szülő sétál a gyermekével! Persze még csak képletesen sétál, de hát már vinni is oly isteni érzés, hogy akár arra is képes ilyenkor a szervezett, hogy egy zajos utcán is csak az ő szuszogását halja! De azért, hogy őszinte legyek! Help!!!!!!! :-) Így egy nap híján, hogy most négy hetes lesz mondom, hogy ám rendesen kifingtam! És ha a páromra is nézek nagyjából hasonló képet és felfogást vélek felfedezni az „auráján”! Na de ezeket már nem részletezem! Mert az ember mindig és mindenhol a jót vegye észre az életében!!! Ezt vallom!!






	****
2010. július 16.	Atya gatya! Vagyis, hogy nagyon sok kell belőle, de most nem is ez a lényeg! Berobbant! Mint amikor megjelenik egy meteor! Szépen a végtelen pereméről elindul, hogy elérje ama helyét, ahova rendeltetett. És nem számít a távolság, mert előbb utóbb úgy is megjelenik! És megjelent! Az ég tüzesen izzott és csak úgy húzta maga után ama fénycsíkot, amivel pontosan belőtte, hogy kihez is akar jönni. A fákat megperzselte, és bumm már meg is jelent a „kráter”! Majd egy pillanattal később már nyílt is az „ajtó” és kiszólt egy hang! Megjöttem! Na, hát valami ilyesmit éreztünk, amikor és azon a napon kicsusszant a drága anyából! És csak egy piciny másodperc kellett ahhoz is, hogy bizony a hangját is megismerjük. Ó de szép volt az-az első szólam, amit akkor hallottam, hogy az óta is őrzöm minden másodpercét eme délutánnak mi oly felejthetetlenné tette eddigi életem. Ami pedig az óta történt, hát huhh…. ! Minden másodpercet uralni akar! Egy igazi kiskirály! Csak is akkor enged egy kis pihenést, amikor egy csöppet álomra szenderül. De persze teljesen mindegy, mert az ember akkor is nézi! Mert oly drága és gyönyörű, hogy szinte elengedhetetlen. Sőt! Elengedhetetlen a szinte szó nélkül! Így hát nem is csoda, ha a napok csak úgy szaladnak mellette, hogy te jó ég! Már egy hetes! Wov, hát lehetséges ez? Hogy egy ilyen tündér mellett csak úgy repülne az a bizonyos time? Igen lehetséges! A homokórát már egyértelmű, hogy ő tartja. Így én max csak nézem, ahogy táncolnak azok a bizonyos másodpercek az ő kezébe. De mit nekünk itt az idő ura titulus. Amikor annyira édes! Így hát pokolba vele dobjuk el e régi jelzőt és éljünk neki! Éljünk az élet értelmének! Mert új életet nem csak akarni kell, hanem tartani és gondozni is!
	****
2010. július 13.	Egy szívnek a párnán a helye Egy szívnek a párnán a helye Ó mikor megtörtem, hogy érte tarthatom Mikor lihegtem hideg folyóson Mikor jöhettem hozzád Barnusom Hát most komolyságom mellett andalog Hogy férfi lennék, hát végre sírhatom Akkor ott voltam anyukád kezébe Akkor izzadtam én Zsófiám szemébe S talán jó is, hogy elszakadt e két madár Hogy fészekben szüljék ki erre vágy Így hát lehettem férfi is egy percben Így lehettem apa is az övében Az ő szemében Kit már figyel az egyetlen akarat Hogy törjön meg, ha éppen elszalad S ha hajómat hagyom egy szigetért Hát tűnjön semmibe, ki véled odaér Ha az én levén Csak szerelmet lásson ki vélem él Csak karomat, ha éppen odatér És istent mutat néked jó apád Néked bármit kis Barnuskám








	****
2010. július 7.	Boldogság a mindennapokban! Szinte biztos, hogy az ember kell hozzá. Az ember! Mármint egy jó rálátás és elindulás egyértelműen a szív és az őszinteség útján. Lehet ez most túl giccses szóbeszéd és szinte biztos is, hogy egy jó pár ember, akit ismerek, most össze is néz, hogy ez most miről is beszél. De igen ez kell hozzá. És ám legyen. Legyen nekik is igazuk! Ezt valóban nem tudom mindenkinél megvalósítani. Bánatom, hogy lehet pont azoknál nem, akik a legközelebb állnak hozzám. De az élet már csak ilyen! Pont oda nem enged engem s minket, ahová a legjobban vágyom s vágyunk! De ez ugye nem elég indok nekem s nekünk a megállásra? Így ezért őszintén igyekszem mégis mindenhova „odaérni”. És ám döntse el az élet, hogy a lelkemet most épp melyik oldalra helyezi! De talán valamennyire mégis igazol, ha még mindig enged munkálkodni. Oly sok szép dolog, esemény s érzés kering körülöttem, hogy én mindenre igent mondok és próbálom azokat őszintén megbecsülni értékük és nagyságuk szerint. Mert, hogy mindennek értéke van! Még a legapróbb dolgoknak is! Akár egy másodpercben is ott lehet a boldogság, ami akár egész napra is boldoggá tehet minket! Csak észre kell venni! S ha mondom, már teszem is! S akár másnak is adok! Mert élvezettel teszem! És lám van is, ki meghálálja a munkásságomat. A sok-sok köszönet a zenékre például már elég boldogság is visszafele. Így csak annyit a végére, hogy én is köszönöm! Köszönöm, hogy olyan kedvesek vagytok mint amilyenek!
	****
2010. június 30.	Egy másik arcom! :-) Részlet a ( Börcsök Máté - A Valkűrök Tánca ) című novellámból. :-) Nehéz most mindezt rendezni mi bennem, mint gondolat haloványan kering eme nehéz felhők alatt. Micsoda érzés is ez, hogy a táncát egyre közelebb járja az az öreg habszakállas vén vezér. De ma oly goromba, hogy valamit érzek is, amit eddig csak atyáim meséltek a tűz melegéhez szorítva kezem. Akkor és csak egyszer… Ó mint gyermek de sírtam hogy hagyjanak a hóba térni végre, hogy engem se tűz se fagyos víz el nem fog érni, ha lábam és karom kell hozzá, hogy kitérjek előle. De mint fiatal lélek kinek szemében akkor még a szíve is ott pislákolt most nehezen de mégis észrevettem, van valami a föld és az ég között… Egy szellő fekete tintával játszva épp előttem suhant el. Mint aki még nem döntötte el, hogy milyen színűre is festi testem és tán úgy éreztem ott belül, művész akar ma lenni és hirtelen vászon lettem mindenestül…
	****
2010. június 29.	Imádott napot kezdtem! Annyira örülök életem minden egyes percének, hogy külön is élvezem eme pazar állandóságát a sorsnak! És mivel ezt nagyon is cool megélni :-), így eldöntöttem ideje tovább adni. Amennyit csak tudok! A boldogságomból! Igyekszek minél több embert bátorítani a pozitív gondolkodásra. Igyekszek erőt és szeretetett sugározni. Igyekszek őszintén hatni, és mégis szerénynek látszani. Szóval mindent adni és semmit se kérni! Remélem kapok is majd lehetőséget az élettől a további jótékonykodásra! Ezért is működik például a mattam.hu ! Semmi alantas cél! Csak is a zene! A zene, amiben annyi de annyi erő s érzés sugárzik, hogy egy életet képes a kezén hordozni! Óriási katarzis! Így csak remélem, hogy a havi mixeim is valami ilyesmit sugároznak! Mert, hogy ezt szeretném éreztetni veletek! Hogy hassanak! Hassanak rátok s a szívetekre! De a sok kommentből, amiket kapok szerencsére már megnyugodtam! A dolog működik! És nem is lesz megállás! Ígérem! További kegyetlen napot nektek s a lelketeknek!
	****
2010. június 25.	Kedves ismerőseim s mindenki! Ezt az oldalt, amely majd blog-ként funkcionál, azért hoztam létre s kelltettem életre, hogy megosszam gondolataimat és érzéseimet a világ felé! Bevallom kicsit összetett személyiség vagyok, így igyekszem majd itt is megfelelni. Mivel egy ilyen típusú embernek ez nagyon is fontos! Mindent jól csinálni és csak is 100%-on! Legyen gyönyörű a napotok! S egy gondolat! „A jelent nem az időjárás, hanem a hozzáállás teszi széppé” Ui.: Ígérem, igyekszek majd gyakran frissíteni!